Kövessen minket a Facebook-on! Kövessen minket a Twitter-en!
Látogassa meg blogunkat!

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Az Ön neve: Az Ön e-mail címe:

Visy Csaba, az SZTE professzora veheti át idén a Polányi Mihály-díjat

2012.03.08.Az elektromosságot vezető szerves polimerek tanulmányozásáért a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) természettudományi karának professzora, Visy Csaba veheti át idén a Polányi Mihály-díjat – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény csütörtökön az MTI-t.

A Polányi Mihály (1891–1976) fiziko-kémikusról elnevezett díjat a MTA Kémiai Tudományok Osztálya 1994 óta ítéli oda azoknak a kémikusoknak, akik Polányi Mihály kutatási hagyatékának a nyomán haladva jelentős eredményeket értek el a kémiai tudományok különböző területein.

Az elismerést ifjúsági kategóriában Czakó Gábor, az ELTE Fizikai Kémiai Tanszékének kutatója érdemelte ki az idén.

Az SZTE Természettudományi és Informatikai Karának közleménye szerint Visy Csaba és munkatársai kutatásának középpontjában az elektromosságot vezető szerves polimerek állnak. A polimerek kis alapegységek sokszoros ismétlődésével létrejött, nagyméretű molekulák, melyek leginkább a mindennapi életben számos helyen előforduló műanyagok fő alkotóelemeiként lehetnek ismerősek.

Ezen anyagok közös tulajdonsága, hogy köztudottan elektromos szigetelő sajátságúak. Az elmúlt két-három évtized során azonban egyre több olyan nagymolekulájú anyagot sikerült előállítani, melyek megfelelő körülmények között kifejezetten jól vezetik az elektromos áramot. A vezetés kulcsa e polimerekben a lánc szénatomjai közötti egyes és kettős kötések periodikus változása. A semleges polimerlánc még nem vezeti az elektromosságot, de ha elektronokat vonnak el belőle, azaz oxidálják a polimert, akkor a kialakult pozitív helyek – szaknyelven lyukak –, valamint a párosítatlanul maradt elektronok az elektromos tér hatására a lánc mentén könnyen elmozdulhatnak, így az anyag vezetővé válik. Ez az átalakítás egy polimerréteg esetén megfordíthatóan és sokszorosan megvalósítható, a polimer ki-be kapcsolható vezető és nem vezető – többnyire félvezető – állapota között.

A létrejövő filmszerű elektródokba egyéb anyagokat is be lehet építeni, például nanorészecske méretű fémeket, fémoxidokat vagy biológiailag aktív anyagokat. Így a kutatók olyan összetett anyagokhoz juthatnak, melyek egyesítik az elektród és a másik komponens előnyös tulajdonságait – ezáltal pedig új, széleskörűen alkalmazható alapanyagok keletkeznek.

Vezető szerves polimerek felhasználásával készülnek többek között a színváltó üvegek és a LED-es tévék is. Visy Csaba és kollégái az elmúlt évek alatt előállítottak többek között a víz oxigéntartalmának, illetve a vér húgysavszintjének mérésére alkalmas kompozit elektródokat, továbbá az UV- és a látható tartományban is érzékeny napelemek kifejlesztésére, valamint biotechnológiai célokra – például hidrogéntermelésre - alkalmas hibrideket is. További, fontos kutatási témáik közé tartozik a mágneses vagy termoelektromos hatású elektródok előállítása, mely utóbbi a geotermikus energia hasznosítására is szolgálhat.

Visy Csaba professzor sokrétű oktató-, kutató- és oktatásszervező munkáját több elismeréssel  - többek között a Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett, a Széchenyi Professzori Ösztöndíj és a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje odaítélésével - díjazták. Tanítványai rendre kiválóan szerepelnek a tudományos diákköri versenyeken, melyért 2011 novemberében az Országos Tudományos Diákköri Tanács Mestertanár Aranyéremmel tüntette ki.

forrás: MTI

« vissza a biotechnológia híreire