Kövessen minket a Facebook-on! Kövessen minket a Twitter-en!
Látogassa meg blogunkat!

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Az Ön neve: Az Ön e-mail címe:

Kondorosi Éva biológus Széchenyi-díja

2012.03.14."Ezzel a díjjal egyértelműen befogadott a tudós társadalom és nagyon hálás vagyok ezért" - mondta Kondorosi Éva biológus az MTI-nek abból az alkalomból, hogy szerdán Széchenyi-díjat vehetett át a Parlamentben.

A kutató világszerte elismert, a növény-baktérium kölcsönhatás természetének kutatásában elért alapvető felfedezéseiért, a sejtciklust szabályozó géncsalád felismeréséért, nemzetközi tudományos-közéleti tevékenysége elismeréseként kapta a jelentős tudományos elismerést.

A díj Kondorosi Éva számára a megbecsülést és itthoni munkájának elismerését jelenti. Helyzete azért különleges, mert férjével, Kondorosi Ádámmal több évtizeden át dolgozott együtt és míg külföldön a szakma mindkettőjüket külön is elismerte, itthon nehezebb volt ezt elfogadtatnia és nőként bekerülnie a tudós társadalomba.

Kondorosi Éva 2007 óta a szegedi Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Növénygenomikai, Humán Biotechnológiai és Bioenergiai Intézetének (Baygen) igazgatója, 2010 óta az MTA levelező tagja, valamint az amerikai tudományos akadémiáé. A kutató szűkebb szakterülete a növényi molekuláris biológia. Kiemelkedően fontos felfedezéseket tett a Rhizobium baktériumok és pillangós virágú növények együttélésének területén.

A Rhizobium baktériumok a talajban találhatóak és ha a talajban kevés a nitrogén, szimbiózist hoznak létre a pillangós virágú növényekkel, például a borsóval, lucernával, babbal vagy lencsével. A szimbiózis során egy új növényi szerv jön létre, a gyökérgümő, amelynek sejtjeiben válnak képessé a Rhizobium baktériumok a nitrogénkötésre, a levegő nitrogénjének átalakítására a növény számára hasznosítható ammóniává. Évtizedek óta az a tudósok álma, hogy a nitrogénkötés képességét kiterjesszék más növényfajokra is, amellyel a környezetszennyező és energiaigényes, de ugyanakkor a növények növekedéséhez nélkülözhetetlen nitrogén-műtrágyázást lehetne kiszorítani. A Rhizobium baktériumok és a növények között lezajló molekuláris párbeszéd és mechanizmusok felfedezésével ez a cél egyre inkább reálissá válik.

Mint a kutató felidézte, bölcsészi beállítottsága miatt soha nem gondolta volna, hogy biológus lesz. Ezt azután döntötte el, hogy utolsó éves gimnazistaként több biológiai előadást meghallgatott az egyetemen. A Rhizobium-növény kapcsolatok vizsgálata egy tanulmányúthoz kötődik, amikor csatlakozott Angliában dolgozó férjéhez és bekapcsolódott a munkájába. Három hónap alatt egy alapvető biokémiai felfedezésre jutott: kimutatta, hogy baktériumokban a nitrogénkötésért felelős nitrogéngáz enzim nem egy fehérje, hanem két alegységből áll. Ez korábban nem volt ismert. Ettől kezdve ezen a témán akart dolgozni, mely összekapcsolódott a férje tevékenységével, aki elsősorban genetikusként dolgozott, míg ő a biokémiai, molekuláris biológiai munkákat végezte és így ideálisan kiegészítették egymást.

1989-ben felkérték a férjét, hogy Franciaországban hozzon létre egy új növénymolekuláris biológiai intézetet. Ez egy nem várt nagy kihívás volt, amelyet végül elfogadtak és hamarosan egy rangos, nemzetközi hírnevű intézetet hoztak létre. 2007-ben egy francia-magyar kutatási program kapcsán Kondorosi Évának lehetősége nyílt a hazatérésre és a szegedi Baygen Intézet megalapítására, amelyet azóta is vezet.

Munkássága során felfedezte, hogy nemcsak a magasabb rendű sejtek, de a baktériumok is képesek a differenciálódásra, méretük és morfológiájuk megváltozatására. Munkatársaival kimutatták, hogy a baktériumok sorsa és differenciálódása a növénytől függ és ezt a növény az immunitás molekuláival, több száz mikrobaölő kis peptid felhasználásával idézi elő. Meglepő módon a szimbiotikus sejtek kifejlődése során a növényi sejtek és a baktériumok differenciálódása hasonló molekuláris mechanizmusokkal történik. Emellett kiderült, hogy a növényi mikrobaölő peptidek hatnak a szimbiózison kívül is. Ezeket szintetizáltatni lehet és nagyon széles spektrumú antimikrobiális hatással rendelkeznek, tehát számos olyan gomba- és baktérium-fertőzést lehet kezelni velük, melyekre a jelenleg használt antibiotikumok már nincsenek hatással.

Kondorosi Éva egy most indult 5 éves európai uniós finanszírozású program segítségével kutatja itthon a peptidek biológiai aktivitását és hatásmechanizmusát, valamint tanítja, segíti a jövő kutatóit.

Kondorosi Éva 1948. március 22-én született Budapesten. 1976-tól az MTA Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézetének kutatójaként, majd 1996-tól tudományos tanácsadójaként dolgozott. 2007-ben megalapította és igazgatóként vezeti a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Növénygenomikai, Humán Biotechnológiai és Bioenergiai Intézetét.

Számos nemzetközi tudományos szervezet tagja, az UNESCO felkérésére a Nők a tudományban program egyik beindítója volt. 2010-től az MTA levelező tagja. Tudományos kutatásaiból 154 publikáció és 4 szabadalom született. Munkásságát 1985-ben Akadémiai Díjjal, 2007-ben Hotchkiss-díjjal ismerték el.

forrás: MTI

« vissza a biotechnológia híreire