Kövessen minket a Facebook-on! Kövessen minket a Twitter-en!
Látogassa meg blogunkat!

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Az Ön neve: Az Ön e-mail címe:

Gombafélék pusztítása

2012.04.12.Az ellenálló, sokszor burjánzó gombafélék növekvő veszélyt jelentenek az élelmiszerbiztonságra, de az erdőkre és számos állatfajra is. Kutatók szerint a gombás megbetegedések minden évben átlagosan 125 millió tonnányi alapvető termény – rizs, búza, kukorica, burgonya és szója – megsemmisülését okozzák.

A penész pusztítása nélkül ez a mennyiség több mint 600 millió ember tápláléka lehetne. A veszteség pénzre átszámolva körülbelül 60 milliárd dollárt tesz ki a búza, a rizs és a kukorica esetében. A mezőgazdaságon túl a járványos rizsbarnulás – a Magnaporthe grisea nevű penészgomba okozta fertőzés –, a kukoricaüszög és a búza feketerozsda-fertőzése nagyban befolyásolják az egész világ ökoszisztémáját.

Az újonnan kifejlődő mikózisok (gombafertőzések) ezen felül több mint 500 állatfajt – főként kétéltűeket, rovarokat, tengeri teknősöket és korallokat – fenyegetnek kihalással. Észak-Amerikában a denevérek fehérorrszindrómáját a Geomyces dstructans faj okozza. A kór 2006 óta 6,7 millió áldozatot szedett 16 amerikai államban és négy kanadai tartományban.

„Az új típusú gombafajok okozta növény- és az állatpusztulás riasztó emelkedése azt mutatja, hogy a teljes sebességgel haladunk egy olyan világ felé, ahol a rothasztók lesznek a győztesek" – mondta Matthew Fisher, a londoni Imperial College közegészségügyi intézetének kutatója. A Fisher által vezetett vizsgálat szerint egy-egy állat- vagy növényfaj kihalását okozó fertőző betegségek hátterében 70 százalékos arányban a gombafertőzések állnak. Egyes penészgombák hatékonyabbak, mint a baktériumok vagy vírusok: képesek 100 százalékos mortalitási arányt produkálni. És a mikrobákkal ellentétben a gombafélék képesek hosszan élni a gazdatesten kívül, ez pedig hatalmas távolságok megtételére teszi képessé őket. „"A penészgombák alkotják a levegőben lévő biomassza legnagyobb részét, minden egyes emberi lélegzetvétellel 1-10 spóra kerül a szervezetbe" – fedi fel a Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány.

A történelem számos olyan esetet ismer, amikor aprócska gócból hatalmas pusztulás támadt. Ilyen volt például az 1845-ös írországi éhínség, amelyet a burgonya peronoszpórafertőzése okozott. A kereskedelem és szállítmányozás fellendülése a tendenciát tovább erősíti, ezért a szerzők figyelmeztetnek a szigorúbb ellenőrzés szükségességére.

Hogy mindebben játszik-e szerepet a globális felmelegedés? A gombák szeretik a párás meleget, ám a további tényezők olyan összetettek, hogy egyelőre nem lehet határozottan válaszolni a kérdésre. Az azonban biztos, hogy a gombás megbetegedések hatással vannak a felmelegedésre: évi 230-580 megatonna szén-dioxidot bocsátanak a földi légkörbe.

forrás: MTI

« vissza a biotechnológia híreire